Magyar értelmező kéziszótár
ejt ts ige
1. (Véletlenül) kezéből kiengedve esni hagy vhova. Földre ~i a tálat; perselybe ~i a pénzt. | rég irod: Könnyeket ~ vkiért: siratja. | (t. n. is) Sp (Labdát) puhán ívelve juttat vhova.
2. <Kif-ekben:> vmely helyzetbe, állapotba juttat vkit. Zavarba ~; teherbe ~: <nőt> terhessé tesz.
3. Útba ~ vmit: útközben érinti.
4. vál <Nagyobb vadat> leterít, lelő. | <Foglyot, zsákmányt> szerez.
5. <Kif-ekben: kisebb kárt, sérülést, hibát> okoz, ill. elkövet. Foltot ~; csorbát ~ vmin: vkinek vmely kedvező tulajdonságát, értékét mások szemében csökkenti.
6. Módját v. sorát v. szerét ~i vminek: alkalmat talál .
7. Mintegy mellékesen és röviden mond, hallat vmit. Zokszót se ~.
8. <Hangot vhogyan> képez, kiad, ill. <szót vhogyan> mond. Tisztán ~i az r-et.
9. biz | Túlad vkin, megszakítja vele a kapcsolatot. ~i a nőt. | Bizalmát megvonva (munkahelyén) mellőz vkit. Gyorsan ~ette a főnöke.
[↔esik]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024