Magyar értelmező kéziszótár
elhord ts (és tn) ige
1. Részletekben, apránként elvisz. ~ták a szemetet.
2. Vmit szétmorzsolva, leszakítva (részletekben) magával sodor. Az ár ~ja a partot. | <Szél hangot> vhova elvisz. | <Kif-ekben:> elragad, elvisz. nép tréf: Hordja el a kánya v. a köszvény v. a manó stb.: <enyhébb szidalomként;> durva: hordd el marad!: takarodj!
3. Vki több helyre v. sokfelé elvisz vmit. Ő hordja el a csomagokat.
4. Vmit hosszabb ideig visel. Évtizedekig ~ta ezt a ruhát. | Vmit huzamos ideig viselve elnyű. Gyorsan ~ta a cipőjét. | Lábon ~: <betegséget> végig fekvés nélkül visel el.
5. tn <Fegyver> a lövedékét vmely távolságig el tudja röpíteni. ~ ötszáz lépésre is.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024