Magyar értelmező kéziszótár

elég¹

tn ige

1. Égési folyamatban teljesen átalakul (hamuvá). | Tűz(vész)ben elpusztul. Mindene ~ett.

2. Bizonyos ideig ég. Jó sokáig ~.

3. irod Vki, vmi saját erőit fölemésztve elpusztul.

elég²

I. mn

1. Annyi, amennyi szükséges. Épp ~ lesz. | Annyi, amennyinél több nem kívánatos. Nekem ebből ~ volt! | Elegen: vkik kellő számban.

2. Meglehetősen sok v. nagy. Fizethet, van ~ pénze; ~ baj, hogy ...

II. fn Elegendő mennyiség. | biz: elege van vmiből: megelégelte; eleget tesz vminek: a) teljesíti; b) megfelel neki, kielégíti. | (hsz-szerűen) Eleget: a) eléggé; b) elég soká; c) elég gyak.

III. hsz Eléggé.

[?←el(ő)¹]