Magyar értelmező kéziszótár
✔
erkély fn <a szl. m-ban:> vál
1. (Emeleti) helyiségből nyíló, a fal síkjából kiugró, korláttal körülvett nyitott épületrész. Az ~en napozik. | Ép Ilyen szoba(rész). Zárt ~.
2. Nézőtéren az (I.) emeleti üléssorok összessége. | biz E helyre szóló jegy.
[ném<fr]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024