Magyar értelmező kéziszótár
✔
este1 nép rég estve
I. hsz Abban a napszakban, amikor már sötétedik, ill. besötétedett.
II. fn
1. A sötétedéstől éjszakáig tartó napszak. ~ van; ~'re jár: kezd este lenni. | Jó ~'t (kívánok)!: <esti köszönés>.
2. Est(i rendezvény). Műsoros ~.
3. Előeste.
4. irod Életünk hanyatló szakasza. Toldi ~'je.
[←estvel ‘ua.’<es(ik)]
este2 szjeles fn
1. Az a történés, hogy vki, vmi lefelé esik, ill. hirtelen oldalra dől. ~'ben elkapott.
2. rég irod Vkinek a bukása.
[←esik]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024