1. Fölemelve v. fölfelé nyújtva odaad. ~ja a mesternek a kalapácsot. | <Terhet, ruhát> segít fölvenni vkinek. ~ja neki a hátizsákot, a kabátját. | Sp <Röplabdában a labdát> leütésre magasan vki elé juttatja.

2. vál Felszolgál, feltálal. | Vall <Kif-ekben:> szertartásszerűen vmiben részesít vkit. ~ja vkinek az utolsó kenetet.

3. <Küldeményt> továbbítás végett postai v. vasúti szervnek előírásszerűen átad. ~ja a levelet.

4. Szính <Súgó szót, szövegrészt> a színésznek odasúg. ~ja a végszót.

5. <Feladatot, leckét> kijelöl, kitűz vkinek. ~ neki egy rejtvényt; mi van ~va magyarból?

6. biz Följelent, bevádol vkit.

7. (Kényszerűen) nem folytat tovább vmit, kül. küzdelmet, lemond vminek a megtartásáról, ill. vmely magatartásról, lehetőségről. ~ja a várat; ~ja a harcot, a versenyt; ~ja az elveit. | (t. n. is) Sp Sakkban: vesztesnek nyilvánítja magát. Sötét ~ja.