1. Edénynek, üreges tárgynak alsó része. ~ig: teljesen, az utolsó cseppig <kiiszik vmit>.

2. (Vízzel telt) mélyedés alja, alsó szintje. A tenger fenekén. | ritk Mélyen levő hely(iség) legalsó része. A pince feneke. | Szính rég A színpadnak a nézőtértől legtávolabb levő része. El a bal ~en.

3. biz Ember, állat fara. ~en v. ~be rúg vkit: átv is kidobja, elbocsátja. | Ruhadarabnak ezt takaró része. A nadrág feneke. Sz: biz: nem ~ig tejfel: nem kifogástalan; nagy feneket kerít v. kanyarít vminek: a) bőbeszédűen mondja el; b) túlzott fontosságot tulajdonít neki; a fenekére ver vminek: elveri, elherdálja.

[?]