Magyar értelmező kéziszótár
fény fn
1. Látható sugárzó energia. Északi v. sarki ~: a sarkvidéki égbolton mutatkozó fényjelenség; Fényk: ~t kap: a negatívot káros mértékű fény éri. | vál: Vminek a ~ei: kivilágítása. A város ~ei.
2. Sima felületről visszavert csillogó sugárzás. A gyémánt ~e. | Vkinek a szeme ~e: a) szeme ragyogása; b) látása; c) az, akit legjobban szeret és óv.
3. Műv Fényk <Képen> világos folt, részlet.
4. rég irod: ~re hoz: napvilágra hoz.
5. vál Díszes külső, ragyogó szépség, pompa. A királyi udvar ~e; sajtó: a ~ városa: Párizs.
6. Dicsőség, tekintély. A család régi ~e.
7. irod Az értelem, a szellem világossága. | Vminek magyarázó, megvilágító ereje. Vmilyen ~t vet vmire; sajtó: vminek a ~ében: vminek ilyen ismeretében.
8. vál Derű, öröm. ~t visz vkinek az életébe.
[?fgr]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024