Magyar értelmező kéziszótár
helyez ts ige
1. vál Vmely helyre letesz, odatesz, gyak. rögzít. A polcra ~i a táskáját; a földbe ~ik a csöveket.
2. Sp: ~i a labdát v. a korongot: kiszámítottan úgy irányítja, hogy az ellenfél (kapusa) ne érje el.
3. <Vmely munkakörbe> beoszt. Az irodára ~ték. | <Intézményt más helyre> telepít.
4. <Kif-ekben:> vmilyen helyzetbe, állapotba juttat vkit, vmit. Szabadlábra ~ vkit. | <Terpeszkedő kif-ekben.> Hatályon kívül ~ (helyesebben: hatálytalanít); letartóztatásba ~ (helyesebben: letartóztat); bizalmát, hitét stb. vkibe ~i (helyesebben: megbízik, hisz benne).
5. Gondolatban, képzeletben megállapítja vkinek, vminek a helyét, idejét, rangját, értékét. Műve cselekményét az ókorba ~i; vkit más elé, fölé, mögé ~.
[←hely]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024