Magyar értelmező kéziszótár
hetes1
I. mn
1. ~ szám: hét egységet tartalmazó szám (7 v. VII).
2. Ezzel jelölt, minősített. ~ varrótű.
3. Hét egyedből, tagból, résztvevőből álló. ~ csoport.
4. biz Hét órakor induló, ill. érkező, kezdődő. A ~ vonat.
II. fn
1. Hetes szám (írott jele). A ~ páratlan szám.
2. Ezzel jelölt, minősített személy, dolog. A ~ jól játszik.
3. (hsz-szerűen) ~ével: hetet-hetet véve egyszerre.
hetes2
I. mn
1. <Egy, ill. vmennyi> hét óta élő, meglevő. 16 ~ magzat. | <Egy, ill. vmennyi> hétig tartó. Másfél ~ esőzés.
2. ritk Aki a szóban forgó héten van vmely szolgálatra beosztva.
II. fn
1. Ilyen szolgálatos személy. Ki lesz a ~?
2. rég Heti fizetésű szolga, munkás.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024