Magyar értelmező kéziszótár
járat1 ts ige
1. Jár(kál)ni késztet, ill. segít. ~ja a beteget. | Úgy intézi, rendeli, hogy vki több hasonló jellegű helyre elmenjen. Sorra ~ja vele a boltokat. | biz: A bolondját ~ja vkivel: a) ugratásként hiábavaló dolgot végeztet vele; b) csúnyán rászedi.
2. Gondoskodik róla, hogy vki tanulás végett rendszeresen járjon vhova. Balettra ~ja a gyerekét.
3. Vhogyan ~ vkit: gondoskodik róla, ill. engedi, hogy az vmilyen öltözékben járjon. Divatosan ~ja a lányát.
4. <Lapot, folyóiratot> előfizetéssel rendszeresen megküldet magának.
5. <Szerkezetet, gépet> működtet. ~ja a motort. | Közlekedtet. Errefelé régi buszokat ~nak.
6. <Lovat> jártat.
járat2 fn
1. nép: Mi ~ban van?: mi a célja jövetelének? | Vmilyen ~ban van v. jön: vminek az elintézése végett van úton.
2. Vmiben, kül. a föld felszíne alatt vágott, fúrt út; vágat. Titkos ~. | Bánya Az aknával összefüggő, vízszintes irányú üreg; vágat. | Orvos Szervben vminek a vezetésére való kis csatorna. A fül ~ai.
3. Műsz | Menet, vágat. | Járás, forgás, működés. A motor ~a.
4. Közl Villamosnak, hajónak stb. bizonyos útvonalon és menetrend szerint indított menete. Éjjeli ~; helyi ~.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024