Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
keleti
I.
mn
1.
Keleten
levő
,
ill
.
onnan
eredő
,
arra
jellemző
.
~
nép
; ~
szőnyeg
; ~
kényelem
.
|
Tört:
~ kérdés:
a
Török
Birodalom
felbomlásából
keletkezett
politikai
kérdés
:
biz:
megoldja a ~ kérdést:
nehéz
kérdést
megold
.
|
Kelet
felé
néző
,
haladó
.
~
oldal
; ~
irány
.
|
Kelet
felől
jövő
.
~
szél
.
2.
Föld
A
greenwichi
délkörtől
keletre
levő
.
~
hosszúság
.
3.
Vall:
~ egyház:
ortodox
,
nem
hiv
.
görögkeletinek
nevezett
egyház
.
II.
fn
1.
Keleti
személy
.
~
ek
és
nyugatiak
.
2.
(tulajdonnévszerűen)
biz
A
bp
.
-i
Keleti
pályaudvar
.
Kimegy
a
~
re
,
v
.
a
~
be
.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024