Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
kenyér
fn
1.
Gabonalisztből
vízzel
dagasztott
,
sózott
,
kelesztett
tésztából
(
kemencében
)
sütött
fontos
emberi
táplálék
.
Fehér
~;
~en és vízen él:
a)
szűkösen
él
,
ill
.
böjtöl
;
b)
raboskodik
.
|
Kenyér
kisebb-nagyobb
darabja
,
szelete
,
karéja
.
Vajas
~.
Szh:
olyan (jó), mint egy falat ~:
nagyon
jó
(
szívű
),
szelíd
.
|
Vall:
Kovásztalan ~:
macesz
,
pászka
.
2.
A
megélhetéshez
szükséges
anyagiak
.
Kenyeret
keres
.
|
Kereset
.
~
nélkül
marad
.
|
Nehéz ~:
keserves
,
nem
jól
fizető
munka
.
|
nép
<
Kif-ekben
a
szoros
összetartozás
,
ill
.
függés
jelképeként
.>
Egy ~en van vkivel:
a)
nép
közös
háztartásban
él
vele
;
b)
táj
egyetért
vele
;
vkinek a kenyerén van
v.
a kenyerét eszi:
az
tartja
el
őt
;
rég:
a császár kenyerét eszi:
katonáskodik
.
3.
<
Kif-ekben
.>
(Nem) kenyere vkinek vmi:
a)
(
nem
)
szokása
,
tulajdonsága
;
b)
(
nem
)
mestersége
, (
nem
)
az
,
amihez
ért
v
.
amit
szívesen
csinál
.
4.
nép
Kenyérgabona
,
termés
.
Betakarítja a kenyeret;
sajtó
is
:
az ország kenyere:
a
(
z
abban
az
évben
)
betakarított
kenyérgabona
.
Sz:
megette a kenyere javát:
túl
van
élete
delén
;
~re lehet kenni:
nagyon
jó
(
szívű
),
engedékeny
;
nem kér kenyeret:
elfér
,
maradhat
ott
,
ahol
van
.
[?permi]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024