1. Futásra kényszerítve üldöz, űz. Nyulat ~. | vál <Természeti erő, ösztön> hajt, űz. ~i a szél; az éhség ~i.

2. Arra kényszerít vkit, vmit, hogy vhonnan elmenjen, ill. vhova menjen. A gyermeket ágyba ~i. | túlzó <Kif-ekben:> vmely nemkívánatos állapotba kényszerít. Halálba ~. | kissé vál: Vmi az arcába ~i a vért: vmin felindulva elpirul.

3. <Esemény, jelenség> gyorsan követ vmit. Az egyik baj ~te a másikat.

4. vál Vágyódva jár vki, vmi után, hogy elérje. Álmokat ~.

[↔kering]