Magyar értelmező kéziszótár
kifogás fn
1. ritk Az a cselekvés, tevékenység, hogy (vkit,) vmit kifognak (vmiből, vhonnan).
2. Mentségül említett ok, ürügy.
3. Rosszalló, hibáztató v. elítélő észrevétel. ~ alá esik vmi; hiv: ~ tárgyává tesz vmit v. ~t emel vmi ellen: kifogásolja. | ritk Kifogásolható dolog, körülmény.
4. Jog Az alperesnek (formai okra alapított) védekezése azzal a céllal, hogy a bíróság utasítsa el a keresetet.
[ ~ lat ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024