Magyar értelmező kéziszótár
kitér tn ige
1. Utat engedve oldalra tér. ~ az útjából: átv is kerüli vele az összetűzést. | <Út eddigi irányától> eltér, ill. kiágazik. | Fiz <Fény> terjedésében törést szenved.
2. Fiz <Felfüggesztett v. egy pontban rögzített tárgy> kileng. ~ a mágnestű.
3. Sp Félrehajlik v. félreugrik vmi elől. ~ az ütés elől.
4. ~ vmi elől: úgy jár el, viselkedik, hogy elkerüljön vmely kellemetlenséget. ~ a döntés elől. | ~ vmely kérdés elől: felelet h. másra tereli a szót. | ~ vmely kívánság elől: (anélkül, hogy elutasítaná,) nem teljesíti.
5. ~ vmire: gondolatmenetétől eltérve megemlít v. részletez(ni kezd) vmit.
6. Vall Kilép vmely vallásfelekezetből.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024