Magyar értelmező kéziszótár
köteles1 mn
1. vál Kötelező <magatartás, eljárás>. ~ tisztelet. | Jog: ~ rész: hagyatéknak az a része, amely a vér szerinti leszármazottakat v. a szülő(ke)t mindenképpen megilleti. | ~ példány: az új sajtótermékekből bizonyos könyvtár(ak)nak beszolgáltatandó példány.
2. Vki ~ vmit tenni: feltétlenül meg kell tennie. ~ fizetni.
3. ritk rég Aki vkinek le van kötelezve.
[←kötél]
köteles2 fn
1. Kötélgyártó.
2. Hajó Hal A köteleket kezelő halász- v. hajóslegény.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024