Magyar értelmező kéziszótár
közép fn
1. Vminek a közepe: vminek a felszínén v. a belsejében az a pont, ill. az a rész, amely vmennyi kerületi pontból (nagyjában) egyenlő távolságra van. Az asztal közepe; az alma közepe. | Hosszanti tárgynak a két végétől kb. azonos távolságra levő része, pontja.
2. Folyamat, esemény kezdetétől és végétől kb. egyenlő távolságra eső idő(szak). Nyár közepén.
3. Pol sajtó A középpárt(ok), ill. padsorai(k). Tapsol a ~.
4. Mat: Számtani ~: számok összegének és az összeadandók számának hányadosa; mértani ~: számok szorzatával vont annyiadik gyök értéke, amennyi a tényezők száma.
[ fgr ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024