Magyar értelmező kéziszótár
lengyel
I. mn Tömegében Lengyelországban élő, nyugati szláv nyelvű <nép>, ill. e néphez tartozó, vele kapcs. | ~ül: lengyel nyelven.
II. fn
1. Lengyel személy, kül. férfi. | A ~(ek): a lengyel nép, nemzet.
2. E nép nyelve.
3. rég <A 19. sz.-ban> magyar nemesi családoknál a háziak szívességéből élő emigrált lengyel hazafi, es. elszegényedett magyar nemes.
4. rég Lengyel (népi)tánc.
[ óor ]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024