1. <Szokatlan, idegen es. kellemetlen dolgot, körülményt, ritk. személyt> nem érez már szokatlannak, idegennek, terhesnek; hozzászokik. ~ja a magányt, a nehéz munkát, az új főnököt. Szh: ~ta, mint cigány lova a koplalást v. a verést: beletörődött vmely kellemetlen állapotba.

2. Olyan természetesnek érez vmit, hogy szükségletévé válik, ill. nélküle hiányérzete támad; rászokik. ~ta az ebéd utáni alvást. | Gyakorlás, beidegz(őd)és folytán szokásává válik vkinek, vminek vmi, szokásszerűen tesz, végez vmit. ~ta a korai fölkelést.

3. tn Idegen helyen egy idő múlva otthonosan kezdi érezni magát. ~ik vhol. Szj: gyak. tréf: v. ~ik, v. megszökik.