Magyar értelmező kéziszótár
metsz ts ige
1. Éles eszközzel (le)vág vmit. Pálcát ~ magának.
2. (t. n. is) Mezőg Fa, bokor, szőlőtőke fölösleges hajtásait levágja. Szőlőt ~; már lehet ~eni.
3. Műv is <Feliratot, ábrát> vés vmibe. Nevét rézbe ~ik.
4. Mat is <Vonal, sík, út> egy másikat keresztez.
5. (t. n. is) ritk Metsző fájdalmat okoz. ~ a szél.
[↔metél]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024