Magyar értelmező kéziszótár
mér ts ige
1. (t. n. is) (Nagyságot) számokban meghatároz(ni igyekszik). Súlyt, távolságot, időt ~; 21 fokot ~tünk. | kissé biz <Teste súlyát, magasságát, hőmérsékletét> méri. Mikor ~ted magad? | <Mérőeszköz mennyiséget, nagyságot> mutat, jelez. A mérleg pontosan ~.
2. <Árut> eladáskor lemér, megmér. Kevesebbet ~t. | nép Árusít. Húst ~. | (t. n. is) Vmilyen módon v. mértékben ad, oszt(ogat), elad vmit. Bőven, szűken ~.
3. nép biz <Ruhát, lábbelit> mértékre szab vkinek.
4. <Vminek a nagyságát> vmihez szabja. Jövedelméhez ~i a kiadásait. | (t. n. is) Vmihez viszonyítva ítél meg, értékel vkit,vmit. Teljesítményét a legjobbakéhoz ~i; egyenlő mértékkel ~: igazságos, nem részrehajló.
5. <Erős ütést> irányít vkire, vmire. | Büntetést, csapást ~ vkire, vmire: büntetéssel, csapással sújtja.
6. nép: Távolságot, utat, teret ~: (többször) végighalad, jár rajta.
[szláv v. fgr]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024