Magyar értelmező kéziszótár
oszt1 ts ige
1. Két v. több részre választ, bont vmit. Kétfelé ~ja a pénzt.
2. (t. n. is) Mat Számtani művelettel keresi azt a számot, amely megmutatja, hogy vmely mennyiség egy másikban hányszor foglaltatik. Tízet ~ kettővel; nem tud ~ani.
3. Vmit részekre tagol, és ezeket többeknek egyenként tulajdonává teszi. Földet ~. | Több személynek egyenként ad, juttat. Ajándékot ~; Vall: áldást ~: sokakat megáld; igazságot ~: ítélkezik. | (t. n. is) Ját Meghatározott számú kártyát juttat a játékosoknak. | Többféle közölnivalót többekkel egyenként közöl. Parancsokat ~.
4. <Több dolgot> csoportokba sorol, fog össze. Kategóriákba ~ja a jelenségeket. | Vmibe ~: beoszt.
5. sajtó: ~ja vkinek a nézetét, a véleményét: ugyanazon a nézeten, véleményen van. Sz: se nem ~, se nem szoroz: nem számít, jelentéktelen.
[↔oszlik]
oszt2 hsz nép
Aztán.
[←aztán]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024