Magyar értelmező kéziszótár
személyi
I. mn
A személyazonosságot igazoló. ~ igazolvány.
II. mn Személy(azonosság)i igazolvány. Megkapta a ~ját.
személyi
I. mn
1. Személlyel, személyekkel kapcs. ~ hírek. | <A közösségivel ellentétben.> Közg: ~ tulajdon: a személyes szükségletet kielégítő tulajdon. | <A dologival ellentétben.> ~ kiadások.
2. Személyhez tartozó, őt illető, neki nyújtott. ~ kölcsön; ~ igazolvány: a rendőrség által kiadott, a személyazonosságot igazoló arcképes igazolvány, közokirat; ~ szám: személyazonosító jel; ~ hívó: vkihez érkező hívás jelzésére való hordozható elektromos készülék. | Személytől származó. ~ biztosíték; Sp: ~ hiba: kosárlabdában: büntetőponttal is sújtott (, az ötödik után kipontozódással járó) szabálytalanság. | Vkinek a személye körül szolgálatot teljesítő. ~ titkár.
3. Személyek közötti. ~ kapcsolat.
II. fn
1. Személyi igazolvány. Kicseréltettem a ~met.
2. Sp Személyi hiba.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024