Magyar értelmező kéziszótár
szárny fn
1. Állatnak, képzeletbeli lénynek repülésre való testrésze. ~ra kel: repülni kezd. | Baromfi szárnya mint étel. | vál <Kif-ekben a szabad mozgás, a gyors helyváltoztatás jelképeként.> A képzelet ~ain; ~ra kap, kel vmely hír: terjedni kezd; ~at ad vkinek, vminek: a) gyorsabb tevékenységre sarkallja; b) irod megihleti, alkotásra ösztönzi; ~ait próbálgatja: első művészi kísérleteit teszi; ~át szegi vkinek, vminek: működésében, alkotó kedvében megbénítja. | vál <Kif-ekben a biztonság, a védelem jelképeként.> Vkinek a ~a alá menekül: oltalmát keresi; ~a alá vesz, fogad vkit: pártfogásába, oltalmába veszi.
2. A repülőgép kétoldalt kinyúló, nagy felületű alkotórésze.
3. Vminek szárnyhoz hasonlóan oldalt el- v. kiálló (két) része. A tüdő két ~a. | Kétfelé nyíló ajtó, ablak, kapu vmelyik nyitható része. Az oltár ~a: a) az oltár jobb v. bal oldala; b) a szárnyas oltár oldalsó, kinyitható és becsukható részeinek egyike.
4. Nagyobb épületnek a közepétől jobbra v. balra levő része. | ritk Vmely összefüggő területnek szélső, ill. kiágazó része. A hegység nyugati ~a.
5. Kat Csapat arcvonalán jobb, ill. bal oldali rész. | Vmely nagyobb közösségben némileg eltérő felfogású csoport. A mozgalom radikális ~a.
[←szár v. tör]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024