Magyar értelmező kéziszótár
ablak fn
1. Épületen, járművön a világosság és a levegő bebocsátására való (zárható) nyílás. nép: Vkinek az ~ára jár: (az ablakon át) udvarolgat neki. | Az ennek elzárására való nyitható-csukható szerkezet. Az ~ közé: a külső és a belső ablaktábla közé. | Ablaküveg.
2. ritk Kisebb nyílás, lyuk, hézag vmin. | Isk Lyukasóra. | Papíron áttetszővé vékonyodott rész. ~ van a bélyegen.
3. Inf <Számítógép képernyőjén> az a kerettel elhatárolt terület, amelyben dokumentum v. (figyelmeztető) információ lehet.
4. vál Vmire mintegy kitekintést engedő dolog. ~ot tár a világ felé.
5. kiv Útlevél újabb felhasználását engedélyező pecsét. Sz: gúny: nem teszi (ki az) ~(á)ba: ezzel ugyan nem fog dicsekedni!; az ~on dobja v. hajítja v. szórja ki a pénzt: fölöslegesen költekezik.
[ szláv ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024