Magyar értelmező kéziszótár
villa1 fn nép vella
1. Szilárd ételhez haszn. két-, három- v. négyágú evőeszköz.
2. Szálas takarmány, darabos anyag rakásához haszn. többágú, hosszú nyelű mezőgazdasági eszköz. Szh: mintha ~'val hányták volna rá: rendetlenül áll, lóg rajta <a ruha>; mintha ~'val hányták volna össze: összevissza van dobálva. | (jelzőként) Egy villára való. Egy ~ széna.
3. Műsz U v. V alakú alkatrész. A csónak ~'ja: kétágú tartó az evező rögzítésére; kiv: a telefon(készülék) ~'ja: amire a kagylót helyezik.
4. Vad Kétágú agancs. Az őzbak ~'ja.
5. Kat A cél előtt és mögött becsapódó két lövés, amelyekből az ágyú célzását pontosan kiszámítják.
6. Ját Kártyában (főleg bridzsben): két, egymást nem szorosan követő lap kombinációja (pl.: bubi és király), amellyel tulajdonosa az előtte ülő játékos közbenső lapját (példánkban a dámát) elfoghatja. | Sp Sakkban: két nagyobb értékű báb (tiszt v. király) egyidejű megtámadása gyalog v. huszár által.
[ szláv ]
villa2 fn
1. Kertes, elegáns lakóház.
2. (Üdülőhelyen levő) nyaraló. Balaton-parti (családi) ~.
[ lat ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024