1. Vad indulatból, bosszúból mondott rossz kívánság, hogy vmi baj, csapás, szerencsétlenség érjen vkit. Átkot szór vkire.

2. Hiedelemben: ilyen kívánságból eredő csapás, szerencsétlenség. Örökös ~. | Vminek súlyos következménye. A múlt átka; tréf gúny: a nagyság átka: a tekintélyes embert érő sok zaklatás. | biz pejor Komisz ember. | (jelzőként) biz túlzó Átkozott, gyalázatos. ~ rossz!

3. Vall: [(Kat.) egyházi] ~ alá helyez vkit: (helyesen:) kiközösít vkit.

[←átkoz]