Magyar értelmező kéziszótár
vad
I. mn
1. Természeti környezetben élő, nem gondozott, nem háziasított, nem nemesített <állat, növény>. ~on él; Mezőg: ~ csemete: még be nem oltott facsemete.
2. kiv Primitív, civilizálatlan <nép>. ~ törzsek.
3. Könnyen feldühödő, az emberre veszedelmes <állat>. | Indulatos, durva, erőszakos <személy>. | Szilaj, féktelen <gyermek>.
4. Olyan <állat>, amely nem szokott az emberhez, s nem engedi magát megfogni. De ~ ez a macska! | Emberektől, társaságtól elhúzódó, mogorva <személy>. Félénk, ~ gyermek.
5. Nagy erővel megnyilvánuló, féktelen, heves. ~ harag, zivatar; ~ul ordít.
6. Zord, félelmetes <táj>. ~ erdő.
7. biz Szélsőséges, szertelen. ~ ötlet; ~ szín: rikító szín; ~ íz: fanyar, nyers íz.
II. fn
1. Vadon élő állat (, amelyre vadászni szoktak). | Ilyennek a húsa (mint étel).
2. kiv: A ~ak: civilizálatlan emberek, népek.
3. biz Szertelen, képtelen dolog. ~akat mond.
[ fgr ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024