Magyar értelmező kéziszótár
✔
élet fn
1. A létezésnek az a formája, amelyet az anyagcsere, a növekedés és a szaporodás jellemez. Növényi ~.
2. Embernek, állatnak a születéssel kezdődő és a halállal véget érő ilyen létezési módja, ill. ennek folyamata, tartama. Megmentik az ~ét.
3. Életmód. | Az egyén pályafutása, sorsa. ~em története.
4. A természet és a társadalom mint az ember környezete. Megállja a helyét az ~ben.
5. Vmely közösségben v. munkaterületen folyó tevékenység, együttműködés. Politikai ~; a város ~e.
6. Lét, ill. a létezés tartama. ~re hív. | A valóság. ~ben szebb, mint a képen. | hiv <Kif-ekben:> hatály, érvényesség. ~be lép.
7. Életerő, elevenség, derű. Csupa ~! Szh: olyan, mint az ~: makkegészséges, életerőtől duzzadó.
8. ~em: <kedveskedő megszólításként>.
9. Megélhetés. Egyre drágább az ~.
10. nép Gabona.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024