Magyar értelmező kéziszótár
✔
ének fn
1. Emberi hanggal megszólaltatott (szöveges) zene. | Isk biz Énekóra, éneklés. ~ is lesz.
2. Terjedelmesebb énekelt zenemű. Gregorián ~. | ritk Dal.
3. Irodt Eredetileg éneklésre szánt költői mű. Históriás ~.
4. Irodt Elbeszélő költemény nagyobb egysége, fejezete. A Toldi I. ~e.
5. vál irod Költemény.
6. Madárdal.
[fgr tőből]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024