1. Idegrendszerével érzékel, felfog, tapasztal. Éhséget ~. | (t. n. is) Érzékelésre képes. Nem ~ szagot; az állat is ~. | Érzi vmijét: kisebb fájdalmat v. rendellenességet észlel vmely testrészében, szervében.

2. <Érzelmet> átél. Örömet ~. | (t. n.) Vmilyen érzelme, érzelemvilága van. Nemesen ~; együtt ~ vkivel.

3. Vhogyan v. vmilyennek érzi magát: helyzetéről, állapotáról, értékéről vmilyen közvetlen belső tapasztalása van. Sértve érzi magát. | Tehetségéről, hajlamáról öszötönös tudása van. Hivatást ~ (magában) vmire, vmihez.

4. Vmiből ösztönösen következtet, sejt, tud vmit. Érzem, hogy ... | vál Vminek sajátos jellegét, hangulatát felfogja, érzékeli. Érzi a vers szépségét. | Vmilyennek talál, vél vmit. Kötelezőnek ~ vmit.

[←ér¹]