Magyar értelmező kéziszótár
ölt ts (és tn) ige
1. ritk <Tűt> vmibe szúr. | ritk <Fonalat tűbe> fűz. | tn (-t ragos hat-val is) Egy öltést csinál. Nagyot ~. | nép: Hogy egyik szavam a másikba ne ~sem: hogy rendet tartsak mondanivalóm előadásában.
2. Nyelvet ~ (vkire, vmire): (nyelve kinyújtásával) csúfolja.
3. vál Vmit rajta átdugva ráakaszt vmire. Karjára ~i a kosarat. | vál: Karját vkinek a karjába ~i v. karba ~ (vkivel): karon fog vkit.
4. vál | <Ruhadarabot> magára vesz. Ünneplőt ~. | Vmilyen külsőt vesz föl, vmilyenné válik. Ünnepi díszt ~; óriási méreteket ~; testet ~: megvalósul vmi.
[←illik v. tör tőből]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024