Magyar értelmező kéziszótár
üveg fn
1. Homok, mészkő, szóda megolvasztott keverékéből gyártott rideg, kemény (átlátszó) anyag. | Ennek egy darabja. ~be lépett. | (jelzőként) ~ hamutálca.
2. Táblaüveg. Az ablak ~e.
3. Ilyen anyagból készült (hengeres) edény. Illatszeres ~. | Üvegpalack.
4. Akkora mennyiség vmiből, amennyi egy ilyen edénybe fér. Megissza az egész ~et. | (jelzőként) Egy ~ bor.
5. (Mindenféle) üvegedény, üvegnemű. | Üvegbúra. ~ alá tesz, ~ alatt tart vkit, vmit: átv is nagyon félti, óvja. | ritk biz Szemüveg. Dioptriás ~. Sz: tréf v. gúny: nem vagy ~ből: a) elfogod a kilátást, ill. a világosságot; b) ki fogod bírni; ~en át nyalja a mézet: messziről gyönyörködik vmi elérhetetlenben.
[?alán]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024