Magyar értelmező kéziszótár
befog ts ige
1. <Nyílást> tenyérrel elzár. | ~ja vkinek a szemét: hátulról tenyerével eltakarja. | ~ja a száját (vkinek): átv is, biz v. durva elhallgat(tat).
2. rég Átér, körülvesz. | Forrást ~: medencét épít köré, kifolyót készít hozzá.
3. Műsz Vmibe, vmi közé fog, és így rögzít, beerősít vmit. Satuba ~.
4. <Méhrajt> kaptárba juttat.
5. (t. n. is) | (Igásállatot) vontatóul felszerszámozva kocsi, eke stb. elé köt. ~ja a lovat (a szekérbe). | (t. n. is) <Kocsit> így útra kész állapotba hoz.
6. Vmire, kül. munkára (erősen) igénybe vesz. ~ vmire v. vminek.
7. rég Letartóztat, bebörtönöz.
8. biz Beér, utolér.
9. <Anyag> bepiszkít, megfog vmit. ~ta a festék. | nép Beborít, belep.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024