Magyar értelmező kéziszótár
csomó
I. fn
1. Fonalon, kötélen stb. a meghúzott hurokból álló vastagabb rész. ~t köt a nyelvére: meggondolja, mit mondhat. | vál: Gordiuszi ~: <kif-ekben:> erélyes beavatkozással mégiscsak megoldható bonyolult ügy, probléma. Kettévágja a gordiuszi ~t. | Irodt rég Cselekményben: bonyodalom.
2. Laza anyagban, élő szervezet szöveteiben tömörré keményedett rész. ~ a fában, a rántásban; ~k vannak a nyakán.
3. Összerakott, összekötött tárgyak halmaza. ~ba rak. | Kisebb csoport. Egy ~ba gyűlnek. | (jelzőként) Amennyit vmiből összeraktak, -kötöttek. Két ~ széna.
4. Hajó rég Tengeri hajózásban a sebesség mértékegysége: óránként egy mérföld.
II. (szn-szerűen) Nagyobb számú, jókora mennyiségű. Egy ~ gyerek; voltunk ott ~an.
[fgr tőből]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024