Magyar értelmező kéziszótár
rak ts (és tn) ige
1. <Több (egynemű) tárgyat, darabos anyagot, több magatehetetlen embert> egymás után vhova tesz, helyez. | Tojást, petét ~: <állat> magából több tojást, petét kibocsát. | (t. n.) <Tűzre, tűzhelyre> egymás után több darab tüzelőt tesz. ~j a tűzre!
2. biz <Egyetlen tárgyat, személyt> (vmire, vmibe, vhova) tesz. Hova ~tad a táskádat?; tisztába ~ja a gyereket.
3. <Több tárgyat, vmely tömeget, anyagot> vmilyen formába rendez. (Betű)rendbe ~.
4. <Szállítóeszközt, tartót stb.> vminek a sorozatos belehelyezésével megtölt. ~ják a hajót. | ~va van: nagyon sok van rajta v. benne.
5. Anyagok, alkatrészek összeillesztésével készít, épít vmit. Asztagot ~; fészket ~: átv is a) megtelepszik vhol; b) családot alapít; tüzet ~: tüzelőt összerak és meggyújt.
6. <Kif-ekben.> ~ja a lábát: vhogyan lépeget, jár; ~ja a táncot: hévvel, szaporán táncol.
7. <Betűket, (írás)jeleket, színeket> egymás után ír, fest.
[?fgr]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024