Magyar értelmező kéziszótár
✔
dz [dzé] fn
1. Mássalhangzó: a d és a z mozzanatait egyesítő affrikáta, a c zöngés párja, amely magyar szavakban csak szó belsejében és szó végén fordul elő (pl.: madzag, pedz).
2. Ennek írásjegye (dz, Dz).
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024