Magyar értelmező kéziszótár
egyes [eggy]
I. mn
1. ~ szám: egy egységet tartalmazó szám, ill. ennek írott jele (1, I).
2. Ezzel jelölt, minősített. ~ autóbusz. | Isk Elégtelen. | Isk rég Jeles.
3. Külön, egymagában tekintett. Az ~ ember.
4. Fil Egyedi, individuális.
5. Egy férőhelyes. ~ fülke. | ~ fogat: egy állattal vontatott fogat.
6. Nyelvt | Egy személyt v. dolgot jelölő. | biz Egyes szám. ~ 2. személy.
7. biz Az 1 órakor érkező, ill. induló. Az ~ gyors.
8. (tbsz-ú fn-vel) Némely, bizonyos. ~ esetekben.
II. fn
1. Az egyes számjegy. Írj egy ~t.
2. Ezzel jelölt, minősített személy, dolog. Az ~ győzött. | Isk Egyes osztályzat.
3. ~ével: minden(ki) külön-külön. | Fil Egyedi fogalom, ill. az ilyen fogalmak fogalma. Az ~től az általánosig.
4. Mat: ~ek: tíznél kisebb egész számok.
5. Sp Egyes személyek közötti verseny. ~ben indul.
6. biz Magánzárka.
7. gúny is: ~ek: bizonyos emberek, némelyek.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024