1. Helyét elhagyja (, és meghatározott helyre megy.). ~ hazulról; ~ a postára. | vál Meghal. | Útjára indul.

2. (főként múlt időben) <Közlekedési eszköz> elhagyja a szóban forgó helyet, kül. állomást, megállót. Az orrom előtt ment el a vonat.

3. Vmely helyig, határig megy. ~ a hídig.

4. Vminek a közelébe ér, és (megállás nélkül) továbbmegy. ~ vmi mellett: átv is nem veszi figyelembe.

5. ~ vminek: erre az életpályára lép; biz: ~ vkihez: feleségül megy hozzá.

6. Elfogy, elmúlik, megsemmisül. ~ a pénz; ~ a hang: <rádió, televízió> fokozatosan elhalkul v. váratlanul elhallgat; ~ a kedve vmitől; ~ az esze: elveszti (józan ítélőképességét).

7. Képes vmeddig, vmilyen módon menni. Ő egyedül is ~ oda. | <Gép(ezet)> vhogyan, vmeddig képes működni. Még sokáig ~ javítás nélkül.

8. kissé nép: ~ vmin: eligazodik rajta.

9. biz Elfogadható (vminek). Ez a vers még úgy-ahogy ~.

10. biz v. vulg Elélvez.