Magyar értelmező kéziszótár
✔
fizet
ts (
és tn)
ige
2.
Fizetést (vmivel) teljesít.
(A cég) rendszertelenül ~i munkásait; csekkel ~.
|
<Illetéket, kötelezettséget stb.> kiegyenlít, leró.
Adót ~.
|
Vmely képességet, teljesítményt, ill. hasznosnak, érdemesnek bizonyult személyt rendsz. pénzzel díjaz, jutalmaz.
A szaktudást, a szakértelmet jól ~ik.
|
~ vkinek vmit:
vmit, kül. italt rendel neki, és azt kifizeti.
Szh:
~, mint a katonatiszt:
gavallérosan fizet;
~, mint a köles:
a)
bőségesen jövedelmez;
b)
(kényszerűen) nagy összeget fizet.
[←fűz1 v. iráni]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet •
© 2023–2024