Magyar értelmező kéziszótár
fizet ts (és tn) ige
1. Áruért, munkáért, szolgáltatásért, kötelezettségként stb. ellenértéket, pénzt ad. 800 Ft-ot ~ a könyvért.
2. Fizetést (vmivel) teljesít. (A cég) rendszertelenül ~i munkásait; csekkel ~. | <Illetéket, kötelezettséget stb.> kiegyenlít, leró. Adót ~. | Vmely képességet, teljesítményt, ill. hasznosnak, érdemesnek bizonyult személyt rendsz. pénzzel díjaz, jutalmaz. A szaktudást, a szakértelmet jól ~ik. | ~ vkinek vmit: vmit, kül. italt rendel neki, és azt kifizeti. Szh: ~, mint a katonatiszt: gavallérosan fizet; ~, mint a köles: a) bőségesen jövedelmez; b) (kényszerűen) nagy összeget fizet.
3. tn Vmi helyett más hasonló értékűt ad cserébe. (Majd) búzával ~. | Vmivel, (kül. vmi rosszal) viszonoz. Hálátlansággal ~.
4. tn Vmivel bűnhődik, lakol vmiért. | Nagy árat ~ vmiért: keservesen megszenved érte.
5. tn nép <Föld, növény> termést hoz, jövedelmez. A búza jól ~.
[←fűz1 v. iráni]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024