Magyar értelmező kéziszótár
görög1 tn ige
1. (Nehézkesen) gördül.
2. táj <Nőstény disznó> párosodik.
[hangut]
görög2
I. mn
1. Zömében Görögországban élő, indoeurópai nyelvű <nép>, ill. ehhez tartozó, vele kapcs.
2. Ógörög. ~ orr: a homlok vonalában folytatódó egyenes orr. | Az ógörög nyelvvel és művelődéssel kapcs. ~ filológia.
3. Vall | <Kif-ekben:> a bizánci birodalomban kialakult keresztény. ~ (szertartású) katolikus; ~ kereszt: egyenlő szárú kereszt. | biz Görög katolikus, ill. ortodox. ~ pap.
4. ~ül: görög nyelven.
II. fn
1. Görög ember. | A ~ök: a görög nép.
2. A görög nyelv. | Isk Az ógörög nyelv és irodalom mint tantárgy.
3. nép rég Görög (származású) kereskedő.
[szláv<lat<gör]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024