Magyar értelmező kéziszótár
illet ts ige
1. vál | kiv (Meg)érint. Kezével ~ vkit. | Vkiről (neki magának) vmilyen (gyak. elítélő) kijelentést tesz. Vmivel ~ vkit; váddal ~i.
2. vál Vkire vonatkozik, tartozik. Tudatjuk azokkal, akiket ~. | Ami vkit, vmit ~: <gyak. henye bevezetésben:> rátérve a szóban forgó v. köv. személyre, dologra. Ami az utazást ~i, tudjuk, hogy ...; biz: ami azt ~i: nos, ha már erről van szó ...
3. vál: Vmi ~ vkit: joga van hozzá; jár neki. A pénz őt ~i.
[←illik]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024