Magyar értelmező kéziszótár
kitűz ts ige
1. Jól látható helyre (fel)tűz. ~i a jelvényt a kabátjára.
2. Varráskor tűvel v. tűkkel megjelöl vmit. ~i a ruha hosszát.
3. kissé vál <Célt, feladatot, ill. helyet, időt> kijelöl, meghatároz. | <Műszaki létesítmény helyét> a terepen kijelöli. | Vminek az időpontját előre megállapítja. A vitát mára tűzték ki.
4. <Díjat, jutalmat elvégzendő munkáért> kilátásba helyez. Öt díjat is ~tek a terv elkészítésére. | Díjat, jutalmat tűz ki vkire, vkinek a fejére: (hatóság) pénzjutalmat ígér annak, aki a körözött személyt kézre keríti.
5. ritk rég Kijelöl, kiszemel.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024