Magyar értelmező kéziszótár
kiver ts ige
1. (Többszöri) ütéssel kimozdít a helyéből vmit. ~i vkinek a fogát.
2. Veréssel, ütögetéssel eltávolít vmit vmiből. ~i a hamut a pipájából. | Kiporol. ~i a szőnyeget. | ~ vkiből vmit: a) veréssel leszoktatja róla; b) veréssel vallomást (es. pénzt, vmibe való beleegyezést) csikar ki belőle. | ~ vkiből v. vkinek az eszéből, fejéből (, szívéből) vkit, vmit: szigorral, neveléssel stb. elfelejteti vele. | ~ a fejéből vkit, vmit: igyekszik elfelejteni. | ~i az álmot a szeméből: felébreszti.
3. <Ritmust> ütögetéssel érzékeltet. | <Dallamot> billentyűs v. pengetőhangszeren (kezdetlegesen) eljátszik.
4. Veréssel v. fegyveres erővel kikerget. ~ vkit a kocsmából; ~i az ellenséget. | nép <Állatot> a legelőre hosszabb időre kihajt. Tavasszal ~ik a borjúkat a határba. | <Szél, víz nagyobb tárgyat> a partra sodor. A szél ~te a csónakot a partra.
5. <Tárgyat, díszítést> kalapálva kialakít. | <Érmét> veréssel elkészít. | <Fegyvert, szerszámot> kikalapál. | Szegek, apró fémdíszek beverésével díszít vmit. | <Húst> veréssel sütésre előkészít.
6. (Belülről kiütközve) ellep vmit. ~i arcát a veríték.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024