Magyar értelmező kéziszótár
✔
kihajt1 ts (és tn) ige
1. <Háziállatot> hazulról vhova, kül. legelőre hajt, terel. ~ja a csordát.
2. tn Kocsit, autót úgy hajt, vezet, hogy kijut vhonnan. ~ az udvarból.
3. <Állatot> vhonnan kikerget. | <Ember(eke)t> durván arra kényszerít, hogy vhova, ill. vhonnan kimenjen(ek). ~ották árkot ásni. | <Ösztön, körülmény embert, es. állatot> arra késztet, hogy vhonnan, ill. vhova kimenjen. ~ja a kíváncsiság az utcára.
4. <Szer, anyag> eltávolít vmit a szervezetből.
5. ritk <Italt> felhajt.
6. biz Kierőszakol, kihajszol vmit. ~ja az engedélyt.
7. <Csavart> kicsavar.
8. Bánya <Bányatérséget, vágatot> készít, létesít.
9. Nyomda <Röviden végződő sort> ritkítással hosszabbá tesz.
kihajt2 ts ige
<Gallért> kigombol (, és a zakóra, pulóverre stb. ráhajt).
kihajt3 tn ige
<Növény> hajtást hoz.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024