Magyar értelmező kéziszótár
könnyű mn
1. Csekély súlyú. ~ csomag. Szh: ~, mint a pehely. | Legyen neki ~ a föld: nyugodjék békében. | ~ fajsúlyú: átv is csekély erkölcsi v. művészi értékű. | Csekély önsúlyú és teherbírású <jármű>. ~ homokfutó.
2. Vékony, lenge. ~ vászon.
3. Kat | A szokásosnál kisebb méretű, súlyú és hatásfokú <fegyver>. ~ géppuska. | Könnyű fegyverzetű. ~ hadosztály.
4. Könnyen emészthető <étel>. | Csekély szesztartalmú <ital, kül. bor>.
5. Erőfeszítést nem kívánó. ~ munka; ~ talaj: könnyen megmunkálható, laza szerkezetű talaj. | nép: ~ helyen: hozzáférhető helyen; ~ helyen hagy vmit: átv is <pénzt> szórakozásra költ el. | Könnyed. ~ járású. | ~ keze van: finom munkát ügyesen végez.
6. Gondokkal, bonyodalommal, veszéllyel nem járó. ~ élete van; ~ betegség; ~ neki: másokhoz képest szerencsés helyzetben van; ~ halál: szenvedés nélküli természetes halál. | Enyhe. ~ szél, büntetés. | irod: ~ álom: szendergés.
7. Gondtalan, vidám <lelkiállapot, hangulat>. ~ szívvel búcsúzik.
8. Elmélyedés nélkül, szórakozásként élvezhető, felfogható. ~ vígjáték, műfaj.
9. Könnyelmű, kül. a nemi erkölcs tekintetében felelőtlen. ~ nőcske; ~ erkölcsű: könnyűvérű; ~ kaland: futó szerelmi kaland.
[fgr tőből]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024