Magyar értelmező kéziszótár
✔
lusta
I. mn
1. Munkára, tevékenység végzésére nem hajlandó v. csak nehezen rávehető <ember, állat>. ~ vmihez v. vmit tenni.
2. Aki sokáig szeret aludni.
3. pejor Lassú, kényelmes v. nehézkes. ~ járás.
4. Tex: ~ kötés: oda és vissza sima szemekkel készített kötés a kézimunkában.
II. fn Lusta személy. Mátyás ~'ja: nagyon lusta ember.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024