1. Áll Vontatásra, ill. lovaglásra haszn., páratlan ujjú patás háziállat (Equus caballus). Szj: nagy a feje, búsuljon a ~: a) nem érdemes búslakodni rajta; b) vigadjunk; biz: ez még egy ~nak is sok volna: ennyit nem bír egy ember.

2. Sp biz Sakkban: huszár.

3. Sp Négy lábon álló, hosszúkás, párnázott, bőrrel bevont (, középen két kápával ellátott) tornaszer.

4. nép: Szent Mihály lova: koporsó vitelére való négylábú állvány. Elvitte a Szent Mihály lova: meghalt, eltemették.

5. kissé durva <Megszólításként is:> ostobán viselkedő személy.

6. biz v. tréf Megnőtt, nyurga kamasz. Mekkora ~ lett ez a gyerek! | ~ betű: <kézírásban> nagy, otromba betű. Mindig ilyen ~ betűkket ír. Sz: átesik a ~ másik v. túlsó oldalára: az ellenkező végletbe esik; nem adná egy vak ~ért: sokért nem adná; jó (v. rossz) ~ra tesz: jól (v. rosszul) számít, amikor vkinek v. vminek a híve lesz; magas ~ra ül v. felül a (magas) ~ra: fölényesen kezd viselkedni; magas ~ról beszél: fölényesen beszél; leszáll a (magas) ~ról: már nem olyan fölényes; lovat ad vki alá: magatartásával követelődzésre bátorít vkit; ~vá tesz vkit: rászedi.

[ fgr ]