Magyar értelmező kéziszótár
rándul tn ige
1. <Test(rész), izomzat> reflexszerűen összehúzódik, megfeszül. Ökölbe v. görcsbe ~t a keze. | <Testrész, ízület> meghúzódik (, s ezért megfájdul). Nagyot ~t a dereka. | <Szerkezet, jármű> a helyéből hirtelen nagy erővel kimozdul. Nagyot ~t a kocsi.
2. ritk Kirándul vhova. A Pilisbe ~tunk.
[↔rándít]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024